MAGAMmal MAGAMban a MÚLTtal és a JELENnel, a MÚLTBÓL LETT JELENNEL. Húúú :) Ezen a teliholdas napon :)
"Január 27. – Telihold az Oroszlán jegyében
Ma van az idei év első Teliholdja. Lehetőség szerint ma tedd
szabaddá magad, aktiváld a kikapcsoló gombodat. ezek a napok őseink
életében mindig is pihenőnapok voltak, mert érezték és tudták, hogy ma
minden kétszeres erővel hat. Mindez a kiadott és befogadott energiára
egyaránt értendő. Megemelni egy poharat ma kétszer annyi energiát emészt
fel, mint tegnapelőtt. Cserébe a töltődés energiái is kétszeresen
hatnak. Ma Oroszlán Telihold lévén a szív energiái lesznek igazán
aktívak. Hiszen az Oroszlán jegyhez tartozik a szív, a hát, a
vérkeringés és a rekeszizom.
Holdtöltekor érjük el a felvevőképességünk csúcsát, de szervezetünk
gyakran reagál idegességgel erre az időszakra a fokozott Holderő
leáradás miatt. Lelkünk ekkor nagyon nyitottan válaszol mindenre.
Felszínre jöhetnek elnyomott érzések, gondolatok, melyek megszabadulásra
várnak. Ez a nap így a kiürülés napja is. Ezért érdemes minden olyant
elengedni magunkból, ami feszültséget, zavart, gátat okoz. Egyszerűen
ismerjük fel mi az a dolog/dolgok, ami zavar minket. Szívünk
jelzőrendszere segít nekünk ebben. Majd kérjük meg Holdanyát vegye el
tőlünk és változtassa át, majd gondolatban ,,postázzuk" el neki mindezt.
Ne feledjünk köszönetet mondani neki..."
Alig aludtam az éjjel. Kettőkor még fönt voltam, fél hatkor meg már
fönt voltam. Telihold nagysága nem hagyott, így már hatkor kint sétáltam
a hóesésben. És már megint a temetőben kötöttem ki. Semmi perverzitás,
semmi szándékosság nem volt benne, egyszerűen csak az vitt oda, hogy itt
a város közepén az az egyetlen hely, ahol háborítatlan a hótakaró és
lábaim alatt csikorogni tud a hó.
Hazafele menetben
összetalálkoztam egy régi ismerőssel, kivel sokat beszélgettünk, s
egyszer csak a férje is megérkezett, kinek így mutatott be: "Ő N. régi,
sokáig volt barátnője."
Hát ezek a véletlenek! Az is eszembe
jutott egészen véletlenül, hogy mikor hazaköltöztem, s a lányomtól
elválva egyedül maradtam az erdőben, az első ember, kivel találkoztam,
szintén a volt barátomhoz kötődik. Vele és a párjával voltunk négyesben
Olaszországban nyaralni egykoron, és sokat-sokat időztünk együtt annak
idején
-Szia kedves kis boszorkányom! Beszélgetnünk kellene nagy szükségem volna
rád. Ne félj csak lelkileg. Tanács kell az életemhez és benned
megbízom. (9:19-kor)
-Mikor és hol?
-Holnap délután, este beülünk valahova.
Az sms váltást internetezés váltotta fel:
-Rendben, majd keresel.
-Na most meg itt vagy?
-Hát, én mindenhol vagyok jó boszihoz vagy tündérhez híven :)
-Igen ez jó. És hidd el te jó tündér vagy ezt meg is említheted a könyvedben. Akarom hogy taníts az életre.
-Édes vagy<3 -Hiszen te mutattad meg nekem a szerelmet.
-Igen, pontosan ez jutott eszembe most tusolás közben. És mostmár haggggyá, me bőgök...
- Megtaníthatnál a felejtésre is meg hogy hogyan legyen kemény a szívem.
-NEM! Nem kell felejteni, csak tanulni. Ha a szived megkeményíted, meghalsz. (11:11-kor)
-Én egy hete bőgök mindennap titokban egy lány miatt, akibe beleszerettem, de nem lett volna szabad.
Remélem a waldorfban tanítják az életet, mert ezekben a hagyományos iskolákban minden szart tanítanak csak azt nem amit kellene. (11:11-kor)
Mindez zajlott köztem s a között a fiú, illetve mára már férfi között, kivel egymásnak az első igazi komoly és hosszú kapcsolat voltunk. Én voltam 18, ő 15. Most én vagyok 43, ő 40. Ez 25 eltelt évet jelent.
Kemény, nagyon kemény pillanatokat éltem át ezen írásban történ beszélgetés után MAGAMban-MAGAMmal.
Ragyogó napsütéses téli nap volt, elindultam az unokaöcsémhez, de előtte élveztem a napot, s csak úgy sétáltam. A napot élveztem, a fojtogató sírást viszont már nem annyira, mely egy feketerigó dolgos-szorgos munkájának figyelemmel kísérése után kapott el.
Csodálatos volt az a kis madár, ahogy csőrével tova dobálta a száraz faleveleket, volt amelyiket szelíden, kedvesen, némelyiket pedig erőteljesen, egészen addig, míg el nem ért a céljáig, a földig, melynek frissen ásott jellegzetes szaga valamit megérintett bennem. A múltamat. A múltamnak azt a részét, melynek egyik fontos szereplője a fenti párbeszédben résztvevő ember, a másik pedig a közeli temetőben eltemetett. Ők ketten úgy kapcsolódnak össze általam, hogy mikor 1992. október-novemberében az ekkora már 20 éves fiú elhagyott engem, mert ahogy az elmúlt napokban elmondta, "bepánikolt" a bennem természetesen felébredt családalapítási elképzeléseimtől, 1993. július 3-án hozzámentem ama másikhoz.
Mindez úgy szépen, finoman, de mégis nagyon fájdalmasan állt össze bennem egy kerek egésszé, s értettem meg a múltat a jelenben, a jelent a múltban.
S erre az elmúlt decemberben megosztott idézetemet dobta be most a facebook-on egy élőben régi, de a neten csak mától ismerős, kit igazán nem is tudom, hogy kicsoda, de hogy miért jött, azt igen. Ezért, hogy erre emlékeztessen:
"Az ember alapvetően visszavágyódik arra a helyre, ahol egykor boldog
volt. Megesik, hogy a legboldogabb énünk csak egy megkopott fényképről
tekint vissza ránk. Végtelen körforgás, melyben folyton az utunk végét
hajkurásszuk. Az idő csak múlik, szép lassan, észrevétlenül, mígnem egy
nap azon kapod magadat, hogy még mindig
várakozol, de már magad sem tudod, hogy mire. Minden ott van a szemed
előtt. A csoda nem az út végén vár rád, hanem az úton. Ha megismersz
valakit, tudd, hogy az egy ajándék. Lehetőség, hogy megváltoztassa az
életedet és ezáltal te is az övét. A csoda az apró részletekben rejlik,
benned, hogy hogyan fogod fel az életet. Mint egy robot, teszed, amit
tenned kell vagy úgy, mint egy múlandó dolgot és kihozod belőle a
legjobbat."
A temetőben kötöttem ki, de nem a volt férjem sírjánál, hanem a fiú apukájáénál, az egykori majdnem apósomnál. És csak ültem és zokogtam, és zokogtam, és zokogtam, miközben rengeteg minden felszínre emelkedett, mik eddig a csendes mélységben pihentek, majd a sírról egy elkorhadt krizantém csokorral együtt bedobtam a szemetesbe az elkorhadt múltat is, melyből a MOST JELEN ÉL-ŐT megtartom.
Erre kaptam ragyogó napsütötte áldást is a fejem fölött tündöklő kerek csodából-csodától, melyért hála és köszönet.
Leírtam a fentieket, s utána akadtam rá erre. Vagyis ösztönösen tettem, ami mára rendeltetett a csillagok és a hold által is :) " Január 27. – Telihold az Oroszlán jegyében Ma van az idei év első Teliholdja. Lehetőség szerint ma tedd szabaddá magad, aktiváld a kikapcsoló gombodat. ezek a napok
őseink életében mindig is pihenőnapok voltak, mert érezték és tudták,
hogy ma minden kétszeres erővel hat. Mindez a kiadott és befogadott
energiára egyaránt értendő. Megemelni egy poharat ma kétszer annyi
energiát emészt fel, mint tegnapelőtt. Cserébe a töltődés energiái is
kétszeresen hatnak. Ma Oroszlán Telihold lévén a szív energiái lesznek
igazán aktívak. Hiszen az Oroszlán jegyhez tartozik a szív, a hát, a
vérkeringés és a rekeszizom. Holdtöltekor érjük el a
felvevőképességünk csúcsát, de szervezetünk gyakran reagál idegességgel
erre az időszakra a fokozott Holderő leáradás miatt. Lelkünk ekkor
nagyon nyitottan válaszol mindenre. Felszínre jöhetnek elnyomott
érzések, gondolatok, melyek megszabadulásra várnak. Ez a nap így a
kiürülés napja is. Ezért érdemes minden olyant elengedni magunkból, ami
feszültséget, zavart, gátat okoz. Egyszerűen ismerjük fel mi az a
dolog/dolgok, ami zavar minket. Szívünk jelzőrendszere segít nekünk
ebben. Majd kérjük meg Holdanyát vegye el tőlünk és változtassa át, majd
gondolatban ,,postázzuk" el neki mindezt. Ne feledjünk köszönetet
mondani neki."
Közel két hónapos hallgatás után, mikor is utolsó telefonos "beszélgetésünk" után kijelentettem, hogy" többé nem hallod a hangomat " mégis megszólaltam, mert ez a nem veszek róla tudomást, úgy csinálok, mintha nem lenne nézet nem az enyém.
2013.01.01. 20:55
Az újévi borozgatásod mellé tőlem a beteg édesapám helyett is,ki éppen
azt teszi,amit ezelőtt én,mikor is te is éppen azt tetted,amit még most
is:dolgozol.
"Szivünkben ott él a két törvény,Àrnyék és Fény.Minden nap elcsábit mind
két út,mert mind kettő választ nyújt.Szivünkben ott él a két törvény
Àrnyék és Fény,mindkettő széditő széppel súlyt,mert egy ösvényt jár két
út...de rajtad àll melyiken lépsz túl!"
Boldog új évet kivánnak a munkádat,a szórakozásodat segitő
családtagjaid,kiknek szeretetével és segítőkészségével sosem éltèl,csak
visszaéltél. Köszönet és hála Néked mindenért,mit adtál.
2013.01.01. 21:44
És még csak addig "hallatom a hangom" míg elmondom,hogy az sem baj,ha az
előző üzenet lényegéről a szokásoknak elegettéve nem veszel tudomást, s
nem foglalkozva vele a szőnyeg alá berakod,elvégre ennek az életre
szóló szülői tanitásnak köszönheted a magad,a gyermekeid,a családod
boldogságát.Őrizzed s vigyázzad ezután is olyan nagy szeretettel,ahogy a
legféltettebb kincsével teszi az ember.Ölellek szeretettel:
voltfeleség2.
2013.01.02. 02:19
És tudod mit?Bevezetésnek nézd meg az Apja lánya,levezetésnek a Nevem
Sam cimű filmeket,majd gondolkodj el azon,hogy milyen ember,milyen
szülő, s milyen apa is vagy.Ha a gondolatok mellett helyet hagysz az
érzéseknek is,sokat teszel magadért,a gyermekeidért, s azokért az
idegen-ismeretlen valaki másokért,akikért a balesetednèl oly nagyon
aggódtál:"Valaki másnak lett baja?" Erre lehet,hogy emlékszel,lehet hogy
nem,arról viszont valószinűleg sosem szereztél tudomást,hogy egy valaki
meg is halt akkor:az,aki hamarabb volt a kórházban,mint te,mert
ikerlángként érzett téged.Én,aki az igaz lÉNyedet látta és szerette meg a
vörös-kopaszodó-púpos álcád mögött.Én,akinek az igaz lÉNyét semmibe
vetted és veszed,akit éppen úgy félretettél,mint tetted azt
feleség1-gyel is. Nálam sokkal okosabbaktól való idézettel végleg
feladom a beléd vetett hitemet,s megadom magamat a te akaratodnak s
elnémulok: "Egy édesapa azzal tesz meg mindent a gyermekéért,ha szereti
annak édesanyját." (És azt ki is fejezi.)
2013.01.04. 17:37
Most ment el mellettem egy gondtalanul fecserésző két éves s én azóta
sirok. Sirok,mert tehetetlen vagyok,mert egyedül nem vagyok kèpes sem
megbocsájtani,sem elengedni azokat a bűnöket,amiket ketten követtünk el a
kislányunk,Laura ellen. Ehhez ketten kellünk,de te továbbra is
erőteljesen ellenállsz igazi feladatodnak,mely ellen szintén tehetetlen
vagyok. A gyermek tanitani jött bennőnket,amit figyelmen kivül hagyni a
legnagyobb bűn. Az életünk pedig véges s miután elmùlik már késő
minden...
2013.01.06. 17:36
Szia!
Írtam neked egy levelet, szeretném ha elolvasnád.
Kedves Tündi! Azt
gondolom, hogy ezt a levelet meg kell írnom Neked! Te többször írtál
nekem, de én nem válaszoltam. Ez okkal történt. Számomra teljesen új
fordulatot vett az élet azzal, hogy elköltöztél. Sőt nyugodtan
mondhatom, szerintem mindhármunk számára. Ezt a fordulatot nem szeretném
visszafordítani. Szerintem mindhármunk részére ez lehetőség egy új élet
elkezdésére. Röviden
összefoglalva akkor és úgy találkozol Laurával ahogy ezt ő szeretné, de
úgy gondolom, hogy nekünk már nem megy együtt. Laurával történt
beszélgetések is azt támasztják alá, hogy ez az állapot neki is megfelel
és nem akar változtatni rajta. A kapcsolatot nem akarom teljesen
megszüntetni veled, hiszen akár mi is történt, Laurának te vagy az
anyukája. Remélem, hogy megtalálod számodra megfelelő társat de én nem
szeretném sokadjára is újra kezdeni. Annyiszor megpróbáltuk és én
belefáradtam. És már nem érdekel, hogy ez az én hibám vagy sem.
Bizonyára lesz még olyan helyzet amikor beszélnünk kell valamilyen
ügyben, de arra szeretnélek kérni, hogy próbáljunk meg úgy beszélni,
mint akik elfogadták, hogy együtt nem megy, de a közös gyermekük miatt
nem bántják egymást. Sok sikert az életben! András
2013.01.07. 22:57
Kedves Bandúrom.
Tudnod kell, hogy egy
valami mellett örökre kitartok: a nagy-nagy hallgatásaid közepette mégis
mindig Te voltál és vagy az, aki nagy bölcsen megmondod az igazságot az
éppen aktuális helyzettel kapcsolatban. Így van ez most is, valóban
mindhármónknak egy új élet lehetősége adatott azzal, hogy eljöttem. Hogy
egyenként mit kezdünk az EGY-ÉNi életünkkel, az csakis saját MAGunkon
múlik. Az viszont, hogy mit kezdünk a KÖZÖS életünkkel, az MI rajtunk
áll. A MI KÖZÖS ÉLETÜNK LAURA, kit első és egyetlen otthonunkban, öt
naposan tartok kezemben azon a képen, melynek láttán nekiültem írni
Neked, kivel oly kedvesen egymáshoz bújunk, amit előtte sem, s utána sem
sokszor tettünk.
Én a MAGAM részéről megértettem, mit jelentett ezen egyik utolsó
óriási bölcs kijelentésed: "Most megmutathatjuk, hogy mit tanultunk." Én
a MAGAM részéről kijelentem, hogy megtanultam nélküled létezni, s el
kezdtem élni, hogy ne kelljen félni. Ez természetesen az én saját
nézőpontomból elsőnek számító LÉLEK oldalról igaz, az anyagiakra nem
vonatkozik még.
A KÖZÖS ÉLETÜNK rendbetétele még megoldandó feladatként vár ránk,
melynek lényege a következő írásban és képben benne van, mint ahogy a
Te leveledben is:
"A legszebb díszdoboz a szíved, benne az ajándék a szeretet, amit az
éjszaka csendjében szépen leteszel a küszöbre. Annak a küszöbére, akinek
szánod. És vársz. És reménykedsz.
Reménykedsz, hogy kinyílik az ajtó, egy gyengéd kéz felemeli, kibontja,
és magához öleli. Mert titokban erre vágyott. Mert megkapta a legszebb
ajándékot, amiről valaha álmodott. A te szívedet, benne a te
szeretetedet. És ha ez megtörténik, mindketten ajándékot kaptok.
Egymást." Csitáry-Hock Tamás
Szívszüret - Koday László festőművész munkája
És mielőtt a kéziféket teljes
erőből behúznád, gyorsan elmondom, hogy én sem akarom visszafordítani az
elindult folyamatot, és nem akarok elölről kezdeni semmit, mert Veled
EGYütt, én is elfáradtam. Viszont a rendelkezésemre álló idő alatt
megpihentem, s újult erővel MINDENT KÉPES VAGYOK TISZTA LAPPAL ÚJRA
KEZDENI.
És mielőtt itt még erőteljesebben rángatnád azt a
kéziféket, még gyorsabban elmondom, hogy nem akarok visszaköltözni, nem
akarom, hogy ideköltözz. Egy valamit akarok: SZERETNI ÉS SZERETVE
LENNI, úgy ahogy ott fentebb oly szépen megfogalmazva le vagyon írva.
Ha Te is készen állsz erre, szólj kérlek, s tegyünk pontot a nyitva
maradt sok-sok mondatunk végére, s tegyük le a közös múltunk nehéz
terheit, s felSZABADultan ÉLjünk a JELENben.
Szia. Tündi.
2013.01.08. 15:20
Kedves András.
Arra szeretnélek
kérni, hogy most te olvasd el, azt amit nem én írtam, de Neked is szól a
biologika ajánlásával
, és ha már az állat húsát megáldod munkád során, ezzel a másik
finomsággal is tedd meg, hátha ezzel sikerül hozzájárulnod az emberek
egészségéhez, ha már kérésemnek kitartóan ellenállva még mindig az
emberek mérgezéséből éltetsz bennőnket. Gúny és piszkálódás mentesen
egyszerűen tényeket közlök, melyek persze nem újak számodra, de hátha
egyszer célba érnek, ha nem csak tőlem egyszerű primitív tudatlantól
hallod, olvasod. _Köszönöm.
Hamarosan újra jelentkezem, mert a hitellel kapcsolatban is
van sajnos egy általam támogatott dolog, melyben természetesen szintén
sosem egyezett a véleményünk.
Üdvözlettel. Tünde.
2013.01.08. 15:59
Kedves Tündi! Köszönöm, hogy hozzáállásoddal megkönnyíted a helyzetünket.
Ami a glutamátot illeti, lassan előírás lesz a vevők részéről, hogy a
fűszerkeverékek ne tartalmazzák ezt az anyagot, sőt egyes esetekben
semmilyen más mesterséges ízerősítőt se. Ami a hitelt illeti minden olyan megoldás érdekel, ami csökkenti a törlesztőrészletet.
András
2013.01.08. 16:40
Végre! :)
Isten előbb utóbb mindenkinek azt adja,amiért megdolgozott :)
Egy
újabb "áldozatának" a férje nem hagyta annyiban a dolgot és lefejelte
egy helyen, mire az ártatlan bárányka feljelentést tett, s most távozik.
Szilvia egy kisfiút kapott, ahogy ő mondta: "életem értelme",
melyre könnyezve csak ennyit suttogtam: "legalább van valami jó is a
rosszban."
Mi mit kapunk? Túl sok jóra nem számítok, bár bízok
benned, és abban, hogy a te hozzám állásod is olyanná tud lenni, mely
segít bennőnket s még az időnk lejárta előtt boldoggá tudunk lenni.
Kérlek végy magadhoz egy (vagy akár kettő-három )
üveg finom bort, hallgasd meg a levél végén található dalt, majd szánj
időt ennek a mástól való írásnak az elolvasására, még akkor is, ha már
olvastad, és az utána következőre, melyet én írtam, s minden pillanatban
tudd, hogy SZERETLEK és tudom, te is szeretsz...
És tudd, hogy ezen levél megírásához az indított el, hogy felébredés
után rájöttem, ma 14 éve költöztünk be MI HÁRMAN a Zöldfa köz 2/1-be, az
OTTHONUNKba.
"Mikor már késő rádöbbenni…
Amikor aznap este hazaértem, a feleségem felszolgálta a vacsorát, megfogtam a kezét és azt mondtam, “Szeretnék valamit elmondani”. Ő leült és csendben evett. Megint láttam a fájdalmat a szemében.
Hirtelen nem tudtam, hogyan nyissam ki a számat. De muszáj volt vele
tudatnom, min gondolkodtam. El akarok válni. Hoztam fel a témát
nyugodtan. Nem tűnt idegesnek a szavaim hatására, helyette inkább lágyan
megkérdezte, miért? Kikerültem a kérdést. Ez feldühítette. Félredobta
az evőpálcikákat és rám üvöltött, te nem vagy igazi férfi! Azon az
éjjelen nem beszéltünk egymással. Ő sírdogált. Tudtam, hogy rá akar
jönni, mi történt a házasságunkkal. De nem igazán tudnék neki kielégítő
választ adni, én már Janet szeretem, nem őt. Nem vagyok már
szerelmes belé. Csak sajnáltam! Mély bűntudattal, felvázoltam egy válási
szerződést, amiben az állt, hogy megtarthatja a házat, a kocsit, és a
cégem 30 %-át. Rápillantott, majd darabokra tépte. A nő, aki 10 évet
töltött velem az életéből, idegenné vált számomra. Sajnáltam, hogy
elvesztegette az idejét, forrásait, energiáját, de nem tudtam
visszavonni, amit mondtam, hogy én már Janet szeretem. Végre hangosan
sírt előttem, ami pontosan az volt, amire számítottam. Hogy sírni láttam
egyfajta megkönnyebbülést jelentett számomra. A válás ötlete, ami már
hetek óta kínzott, szilárdabbnak és tisztábbnak tűnt most. Másnap
nagyon későn értem haza és láttam, hogy valamit ír az asztalnál. Nem
vacsoráztam, hanem egyenesen aludni mentem és nagyon gyorsan elaludtam,
mert fáradt voltam a Jane-nel töltött eseménydús nap után. Amikor
felébredtem, még mindig ott ült az asztalnál és írt. Nem érdekelt,
úgyhogy megfordultam és aludtam tovább. Reggel megmutatta a válási
feltételeit: semmit nem akar tőlem, hanem 1 hónap felmondási időt kér a
válás előtt. Azt kérte, hogy ez alatt a hónap alatt, mindketten tegyünk
úgy, mintha normális életet élnénk, amennyire lehetséges. Az indokai
egyszerűek voltak: a fiunknak 1 hónapon belül lesz a vizsgája és nem
akarja összezavarni a tönkrement házasságunkkal. Ez számomra elfogadható
volt. De volt még valami, megkért, hogy idézzem fel, ahogy az esküvőnk
napján a karjaimban bevittem a hálószobába. Arra kért, hogy ez alatt az
egy hónap alatt, minden nap, reggelente a karjaimban vigyem ki a
hálószobából az ajtó elé. Azt gondoltam, kezd megőrülni. Csak azért,
hogy az utolsó napokat elviselhetővé tegyem, beleegyeztem a furcsa
kérésébe. Elmondtam Jane-nek a feleségem válási feltételeit. Ő
hangosan nevetett és azt gondolta ez abszurdum. Nem számít milyen
trükköt alkalmaz, szembe kell néznie a válással, jegyezte meg gúnyosan.
Semmiféle testi kapcsolatom nem volt a feleségemmel, mióta
bejelentettem, hogy el akarok válni. Úgyhogy amikor az első nap
kivittem, mindketten olyan sutának tűntünk. A fiunk tapsolt mögöttünk,
apu a karjaiban tartja anyut. A szavai fájdalmat okoztak nekem. A
hálószobából a nappaliba, majd az ajtóhoz, több, mint 10 métert sétáltam
vele a karjaimban. Ő becsukta a szemét, és gyengéden azt mondta, ne
mondj semmit a fiunknak a válásról. Én bólintottam, kissé dühös voltam.
Letettem az ajtón kívül. Ő elment a buszhoz, ami a munkába viszi. Én
egyedül vezettem az irodáig. A második napon mindketten lazábbak
voltunk. Ő nekidőlt a mellkasomnak. Éreztem a blúzának illatát.
Rájöttem, hogy hosszú ideje nem néztem meg alaposan ezt a nőt. Rájöttem,
hogy nem fiatal már. Halvány ráncok voltak az arcán, a haja őszült! A
házasságunk komoly áldozatot követelt tőle. Egy percig azon
gondolkodtam, mit tettem vele. A negyedik napon, amikor felemeltem, úgy
éreztem, hogy visszatért egyfajta meghittség. Ez az a nő, aki 10 évet
adott nekem az életéből. Az ötödik és hatodik napon, úgy éreztem a
meghittség érzése megint erősödött. Jane-nek nem beszéltem erről. Egyre
könnyebbé vált a karjaimban vinni, ahogy telt a hónap. Talán a
mindennapos edzések megerősítettek. Egy reggelen válogatott mit vegyen
fel. Felpróbált jó pár ruhát, de nem talált egyet sem, ami ráillett
volna. Majd sóhajtott, minden ruhám kinyúlt. Hirtelen rájöttem, hogy
milyen vékony lett, ez volt az oka, hogy egyre könnyebben tudtam őt
vinni. Hirtelen megértettem … óriási fájdalmat és keserűséget
halmozott fel a szívében. Öntudatlanul nyúltam feléje és megérintettem a
fejét. A fiunk ebben a pillanatban lépett be és azt mondta, Apu itt az
idő, hogy kividd anyut. Számára, hogy látta az apját karjaiban kivinni
az anyját, élete fontos részévé vált. A feleségem jelezte a fiúnknak,
hogy jöjjön közelebb és szorosan megölelte. Én elfordítottam az arcom,
mert féltem, hogy az utolsó pillanatban meggondolom magam. Ezután a
karjaimban tartottam, kisétáltam a hálószobából, keresztül a nappalin,
az előszobába. A karjai lágyan és természetesen pihentek a nyakam körül.
Szorosan fogtam őt, pont olyan volt, mint az esküvőnk napján. De a
sokkal könnyebb súlya elszomorított. Az utolsó napon, mikor a karjaimban
tartottam, alig tudtam megtenni a lépéseket. A fiunk elment az
iskolába. Szorosan tartottam őt és azt mondtam neki, nem is vettem
észre, hogy az életünkből hiányzott a meghittség, az intimitás.
Elvezettem az irodáig … gyorsan kipattantam a kocsiból, anélkül hogy az
ajtókat lezártam volna. Attól féltem, ha bármennyit is késlekedek,
meggondolom magamat. Felsétáltam az emeletre. Jane kinyitotta az ajtót
és azt mondtam neki, Sajnálom Jane, nem akarok elválni. Csodálkozva
rám nézett, és megérintette a homlokomat. Lázas vagy? Kérdezte. Elvettem
a kezét a fejemről, Sajnálom Jane, ahogy mondtam, nem válok el. A
házasságom talán azért volt unalmas, mert nem értékeltük életünk apró
részleteit, nem azért mert már nem szerettük egymást. Rájöttem, hogy
attól kezdve, hogy az esküvőnk napján karjaimban vittem haza, egészen
addig kellene a karjaimban tartani, míg a halál el nem választ minket.
Jane hirtelen magához tért. Hangosan felpofozott, majd bevágta az ajtót
és zokogásban tört ki. Lesétáltam a földszintre és elhajtottam. Az
útba eső virágboltban rendeltem egy csokor virágot a feleségemnek. Az
eladólány kérdezte, mit írjon a kártyára. Mosolyogtam és azt írtam,
Minden reggel a karjaimban viszlek ki, míg a halál el nem választ.
Azon az estén mikor hazaértem, virág a kezemben, arcomon mosoly,
felrohantam az emeletre, azért, hogy a feleségemet az ágyban találjam –
holtan. A feleségem hónapokig harcolt a RÁKkal és én annyira el voltam
foglalva Jane-nel, hogy észre sem vettem. Tudta, hogy hamarosan meg fog
halni és meg akart menteni bármiféle negatív reakciótól a fiunk
részéről, ha végig visszük a válást. Legalább a fiunk szemében én egy
szerető férj vagyok. Életetek apró részletei amik igazán számítanak egy
kapcsolatban. Nem a ház, nem a kocsi, tulajdon, pénz a bankban. Ezek
csak előmozdítják a boldogságot, de önmagukban nem adhatnak boldogságot.
Szóval találj időt, hogy a házastársad barátja légy és tegyétek meg
azokat az apró dolgokat egymásért, amik meghittséget, intimitást
eredményeznek. Legyen valóban boldog házasságotok! Ha nem osztod ezt meg másokkal, semmi sem történik veled. Ha megteszed, talán megmentesz egy házasságot. Az életben a legtöbb kudarcot olyan emberek szenvedik el, akik nem ismerik
fel, milyen közel is voltak a sikerhez, mikor feladták."
Én csak ezt szeretném: még időben jóvátenni az elkövetett bűneinket. Ehhez kellünk ketten: Te+Én=MI.
Kérlek légy a TÁRSAM!!!! Senki más nem tud segíteni, csak TE!
Kérlek fogadd el a tudásomat, mely nem ellened, hanem ÉRTED-ÉRTÜNK
van. Én vezető, irányító feladatot vállaltam erre a földi életemre,
melyet mostanra megértettem s el is fogadok, kérlek tedd te is ezt.
Minden hibám és erényem benne van ebben a rövid, tömör leírásban,
melyeket mára már látok, értek és vállalok, és kész vagyok változtatni
azon, ami változtatást igényel a boldogság és a szeretet szabad
áramlásához.
Kérlek!!!
"Vezetésre születtél
Arra születtél, hogy mindig az élen járj
és példát mutass másoknak, akik követnek téged és felnéznek rád.
Különösen nagy erő birtokában vagy, új utak, módszerek, lehetőségek
felfedezője lehetsz. Ez a képességed már gyerekkorodban megmutatkozott.
Felelősséget kell vállalnod az életedben és nem szabad átengedned a
döntéseket másnak!
Vedd a kezedbe az irányítást és vállald fel az akaratodat, mert a
körülötted élő emberek csak arra várnak, hogy kijelöld az utat, ahová
tűzön- vízen át követhetnek téged. Megvan benned a megfelelő erő és a képesség arra, hogy vezesd az
embereket, ha ezt a feladatot elutasítod akkor elveszíted az erődet
is.Soha ne kövesd a jól bevált módszereket és ne is másolj le másokat!
Engedj teret az önkifejezésednek! Nagyfokú önállóságra és függetlenségre
van szükséged. Arra születtél, hogy mindig újat és eredetit alkoss,
bármilyen területen tevékenykedsz. A mögötted felsorakozók figyelnek rád
és tőled várják az irányítást.
Milyen problémáid lehetnek az életfeladatod beteljesítése során?
Hajlamos vagy az önzésre, hatalmaskodásra, elhamarkodott
cselekedetekre, amennyiben hagyod, hogy az egód uralkodjon feletted.
Roppant türelmetlen tudsz lenni, ha úgy érzed másokra kell várnod, ezért
nem szívesen adod ki a kezedből a feladatokat. Meg kell tanulnod
átengedni bizonyos feladatokat másoknak, hogy te a legfontosabbakra
koncentrálhass! Rendkívül robbanékony vagy, ami úgy nyilvánulhat meg, hogy ha bárki
az utadba áll, akkor hajlamos vagy gondolkodás nélkül letarolni. Meg
kell tanulnod uralkodni az indulataidon és tudomásul kell venned, hogy
mások nem feltétlenül tudják felvenni veled a tempót!
Hogyan jelenik meg az életfeladatod a munkádban?
Egy született vezető vagy, megfulladsz, ha beosztottként kell
tevékenykedned. Ott van szükség rád, ahol mindig új ötletekre és
kezdeményezőképességre számítanak. Fontos megtanulnod értékelni azt a munkát is, amit nem te magad végeztél el! Az ötletekre és az irányításra kell koncentrálnod, a részletek
kimunkálását nyugodtan rábízhatod az adott területhez sokkal jobban
értőkre. Nagyon fontos, hogy törekedj a minél nagyobb fokú önállóságra. A
pénz megszerzését ne bízd másra, ne várj arra, hogy más hozza meg az
anyagi sikert, ehhez neked kell cselekedned!
Hogyan jelenik meg az életfeladatod a párkapcsolatodban?
Egy párkapcsolatban is mindig vezető szerepet töltesz be, ezért jó,
ha partnered képes elfogadni a támogató szerepet melletted, mert ez a
feladat nehezen osztható meg egy másik erős egyéniséggel melletted.
Ügyelj rá, hogy partnered igényeit is figyelembe vedd, mert hajlamos
vagy helyette is döntést hozni! Kiváló kezdeményező vagy, nem igazán lehet unatkozni melletted.
Mindig új ötletekkel állsz elő, melyek lenyűgözik partneredet. Társad
felnéz rád, feltéve ha nem élsz vissza a helyzeteddel és nem kezdesz
zsarnoki uralmat gyakorolni felette.
El tudod fogadni, hogy vezető szerepre születtél?
Milyen példával jársz mások előtt?
Hogyan reagálsz az akadályokra, amiket eléd tesz az élet?
El lehet élni abban a nyugalomban, amiben most vagytok,
vagyunk de az csak egy látszat. Hosszú-hosszú éveket lehet élni úgy,
lásd édesanyádat és az én édesapámat. Biztos ezt akarod MAGadnak és a
lányunknak, a KÖZÖS ÉLETÜNKnek??? Én nem akarom ezt adni örökségül a
gyermekemnek! Kérlek segíts! Igenis foglalkozni kell azzal ami
elromlott, s meg kell javítani, mielőtt kidobnánk. Éppen eleget
tékozoltunk az időnkből, a rendelkezésünkre álló energiákból. Én nem
hibáztatlak téged, azzal nem megyünk semmire. Neked viszont meg kell
látnod a saját hibáidat, felvállalni azokat s felelősséget vállalni
értük, ahogy teszem azt én is. Ez az egyetlen út, mely a boldogsághoz és
harmóniához elvezet, mely a te vállalt életfeladatod. Emlékszel
hányszor mondtad, hogy te csak boldogságot, nyugalmat, békét szeretnél?
Azért, mert olyankor tudtad nagyon jól, mi az amiért ide születtél. Ez a
rövid írás a születési dátumod alapján készült, mely egészen
"véletlenül" egybecseng az általad olykor ki is mondott, de tutira
mindig is érzett érzéseddel:
"Harmóniára születtél
Arra születtél, hogy békés, harmonikus légkört és szépséget teremts
magad körül. Ezt úgy érheted el, ha arra törekszel, hogy a körülötted
élők életét és a környezetedet minden nap megpróbálód szebbé tenni.
Látnoki képességgel és kiváló fantáziával rendelkezel, ami segít abban,
hogy még inkább megvalósíthasd a környezetedben vágyott harmóniát. Még
azelőtt látod a dolgokat a lelki szemeiddel, hogy azok konkrét testet
öltenének a valóságban. Filozófiád a szeretet és a kölcsönös megértés. Ezt saját példáddal
kell demonstrálnod a világban. Ha a szűkség úgy hozza, még a békéltető
szerepét is magadra vállalod. Tetteid nevelő célzatúak, melyek főleg a
fiatalabb kollégáid, barátaid, családtagjaid felé való
segítségnyújtásban nyilvánulnak meg. Adott esetben még anyagi
áldozatokat is hozol annak érdekében, hogy segíthess. Meleg otthonra és
harmonikus környezetre vágysz, amire nagy szűkséged van a vágyott
harmónia megteremtése érdekében. Gyakran magadra vállalsz olyan terheket is, ami igazán nem is a tiéd,
de a lelkiismereted úgy diktálja, hogy segíts. Sokat teszel a
közösségért, a közjó megteremtése érdekében. Mindig helyén van a szíved,
tudod, hogyan simítsd el a konfliktusokat, de nem szívesen vállalod
őket, mivel mindenáron a harmóniára törekszel. Feladatod, hogy mindig a
szívedre hallgatva hozd meg döntéseid. Az élet gyakran állít válaszút
elé, ilyenkor az a leghelyesebb, ha nem az eszedet, hanem a szívedet
követed.
Milyen problémáid lehetnek az életfeladatod beteljesítése során?
A harmóniára való törekvésed hajlamossá tesz arra, hogy
túlságosan szentimentális és naiv legyél, emiatt hajlamos vagy figyelmen
kívül hagyni a realitás világát.Sokszor nagyon nehezedre esik a
hétköznapi értelemben vett racionális dolgokkal foglalkozni, mert
túlságosan is kiránt téged a meleg és biztonságos birodalmadból. Ha döntési helyzetbe kerülsz, akkor hajlamos vagy a döntést a
végtelenségig halogatni, főleg, ha nem mersz a szívedre hallgatni. Ha
ezt a leckét megtanulod, akkor mindig a lehető legjobb döntést fogod
meghozni.
Hogyan jelenik meg az életfeladatod a munkádban?
Akkor is a szívedre kell hallgatnod, ha a munkádról van szó. Olyan
munkára vágysz, ami valamilyen formában a harmóniával és a szépséggel
van összefüggésben. Olyan hivatást válassz, ahol valamilyen formában
szebbé, harmonikusabbá teheted mások életét, ahol teret kap
gondoskodásod!
Kiváló hivatás számodra a vendéglátás, a lakberendezés, divattervezés
vagy bármely dizájn terület, ahol harmóniát teremhetsz a környezetben
és mások lelkében. Bármilyen munkát is választasz, fontos a
kiegyensúlyozott, otthonos munkakörnyezet.
Hogyan jelenik meg az életfeladatod a párkapcsolatodban?
Nem való számodra az egyedüllét. Harmonikus, meleg otthonra és a
társad közelségére van szükséged ahhoz, hogy biztonságban érezd magad.
Igazi romantikus alkat vagy, vágysz a szerelemre, és ebből az érzéséből
fakadó melegségre. Egy kapcsolatban is keresed a harmóniát, de sokszor kerülöd a
konfliktust, ami miatt belső feszültségekkel kell megküzdened.
Gondoskodsz társad minden igényéről, és körbe veszed szereteteddel.
Ügyelj rá, hogy a gondoskodást ne vidd túlzásba! Mindig a szívedre
hallgass, akkor könnyedén megtalálod a hőn áhított harmóniát is!
Elfogadod a feladatot, hogy harmóniát és szépséget teremts magad körül?
Hogyan gondoskodsz a környezetedben élő emberekről?
Hogyan kezeled a hétköznapi realitást az életedben?
És tudod, mindez a másoktól való okosság már csak azután talált meg bennőnket, miután a MI LEGNAGYOBB TANÍTÓNK, a GYERMEKÜNK két évesen megmondta mi is a mi feladatunk: "Anyának
meg kell tanulni nem veszekedni, nem verekedni, nem kiabálni, Apának
meg meg kell tanulnia igazat mondani meg puszit adni."
A mellékletekben az én nézőpontomból van leírva az életem,
melynek Te fontos szereplője voltál és vagy, és amit csak akkor olvass
el, ha elhatároztad, hogy beteljesíted életed feladatát és rám már nem
támadó ellenfélként tekintesz, hanem SZERET-Ő BARÁTként, ki segítséget
kér, és segítséget nyújt. Az is lehet, hogy olvasás előtt Te is leírod a
magad történetét, a magad megéléseidet ŐSZINTÉN. Nem nekem, MAGADnak.
Velem csak megoszthatod. Kérlek, hidd el, nincs sok időnk! Nekem
legalábbis nincs, igencsak a végéhez közeledek...
1. A megismerkedéstől a házasságkötésig.docx
2. A házasságkötéstől a gyermekáldásik.docx
3. Ami kimaradt a születéselőttről.docx
Az a valami, valaki más.docx
Élj, ne csak félj.docx
Mindezidáig semmi válasz, semmi reakció nem érkezett sem a magán-élet, sem a bankihitel vonalról...