Levelez-Ő beszélget-Ő

2013. május 26. 14:08

2013. május 26. 20:58

Ismételten szia Kedves :)

Az előbbi rövid levelemért elnézésedet kérem, a hosszabb és bensőségesebb megnyilvánulásra nem alkalmas helyen voltam s valamint bennem is felmerült a nem közvetlen, nem személyes találkozás miatti esetleges félreérthetőség. Most viszont már itthon vagyok csendes kis zugomban, s újra olvasom soraidat, s nézem fényképeidet.
Első leveled valóban nem mindennapi s valóban meglepetésként ért, mint a reakció idő, mint a tartalom végett, és ha még nem mondtam volna, meglepetésed a kellemes meglepetés kategóriájába tartozik :)
Második leveledben további kellemes meglepetéseket okoztál ami a zenélést és főzést illeti:
Nagyon-nagyon szeretem a zenét, de én magam a szeretet húrjain kívül nem pengetek mást ;-) viszont mikor elképzeltem azt a férfit, akit MAGAM mellett szeretnék érezni, abban a képben benne volt valamilyen-bármilyen akusztikus hangszeren való játszás, ami általában együtt jár a mély lelki érintettséggel, vagy egyszerűbben kifejezve a romantikával. Vagyis azt hiszem, nem baj, hogy férfi létedre romantikus vagy, hanem áldás :)
Ami a konyhaművészetet illeti, ínyencnek tartom magamat, aki egyaránt imádja a hagyományosan egyszerű és különlegesen speciális ételeket és ízeket. Főző tudományom ugyan nem nagy, de nagyon imádok a konyhában alkotni, főleg ami a zöldségeket-gyümölcsöket-gabonákat illeti. Nem vagyok vegetáriánus, bár éltem néhány évig húsmentesen, s jelenleg is jobban el vagyok nélküle, mint a zöldségek nélkül. Abban az előbb már említett elképzelt férfiképben a konyhában való együtt tevékenykedés is megjelent :)
Gyors szerelmesedést nem ígérhetek, csakúgy, ahogy semmi mást sem, mert ez nem jellemző rám. Mármint az ígérgetés.  A gyors szerelmesedés az annál inkább. Viszont ahogyan Téged is, engem is ért már sok kudarc, ezért talán kicsit távolságtartóbb lettem az évek során, de ez nem FÉL-ELEM alapú, hanem inkább a tudatosodásomnak és érzelmi fejlődésemnek tudható be. A gyöngédséget, a szeretgetést, a simogatást, a szeretetet én is szívesen adom és kapom, és ahogy kivehetted előző levelemből én sem zárkózom el annak lehetőségétől, hogy már akár az első alkalommal megtörténjék az ágyba bújás, ami lehet egyszerűen szexuális EGYütt-LÉT, vagy akár SZERelmeskedő-SZERETkező-KÖZÖS-ÜLés ;-)

Hogy én igazi nő vagyok, azt én tudom MAGAMról, de hogy ez a nőiség az anyag igaz valójában Neked is megfelel-e, azt nem tudhatom sem én, sem Te addig, míg nem kerülünk kellő közelségbe egymással. A tartós és boldog társ-párkapcsolat szintén az elképzelt képemnek a része, mely szenvedéllyel, érzelmességgel, s érzékiséggel van fűszerezve ;-)

Az őszinteség. Igen, ez a SZABADSÁG és  a SZERETET mellett a harmadik, ami nekem nagyon fontos, hisz a csodálatos magyar nyelvünknek köszönhetően oly kifejezően benne van minden: Ő-SZINTE-ÉN. Úgyhogy, nem, az őszinteséggel nem riasztottál el, ahogy én sem Téged, sőt egyre közelebb és közelebb kerülünk EGY-MÁShoz :)

És ha már itt tartok az őszinteségnél, akkor elmondom, hogy most nagyon boldog vagyok, hogy még ma nem találkoztunk, s mindezt még leírhattam, átadhattam Néked még magamból egy keveset a fizikai találkozásunk előtt. És amit még fontosnak tartok, hogy tudd, az az, hogy én egyántalán nem vagyok anyagi biztonságban, nincs emberi mértékű és léptékű munkám, melyért a pénz nevű energia fajtával fizetnek, viszont érzelmi biztonságban vagyok ÉN-MAGAM és a SZER-ETET által, mely nekem mindennél többet ér, s én ezzel-ebből élek s éltetek másokat is. Ennek részleteiről majd inkább személyesen, mert ha valahol, akkor itt, ezen a téren aztán igazán könnyen adódhatnak félreértések. Egy azonban biztos: pénzzel-pénzért nem vagyok megvásásárolható-eladó, és szabad-időm az nekem is van bőven :)

Megpróbálok csatolni néhány képet én is, viszont azokon kívül, amiket már láttál, csak olyat tudok, amin nem egyedül vagyok, hanem egy fiúval s egy kicsi lánykával, akikkel nem alkotunk sem egy párt, sem egy családot, viszont amit megjelenítünk így ketten illetve hárman, az a BOLDOGSÁG, a RAGYOGÁS :)

TÁRS-keres-Ő-talál-Ó

Ó már megint azok a fránya véletlenek!!! :) Tegnap "szakítok", ma rámtalálnak :)
Tegnap-tegnapelőtt föltöltöttem ezeket a képeket s szövegeket a társkereső oldalakra:

Magamról:
Vagyok, aki vagyok, vagyok ahol vagyok, s járom az utam, melyen figyelmesen haladok az ÉN-MAGAM-MI-EGY-s-ÉGbe. Az emberektől nyüzsgő városi élet helyett, a természet kincseiben gazdag létbe tartok, a város nyüzsgő-kavargó ember forgataga helyett egy tanya adta dolgos-pihentető, állatokkal s növényekkel teli forgatagra vágyom.
Vagyok aki vagyok. MÁS, mint az átlag ember, egyszerű s mégis bonyolult, s így EGY-SZERű-en ÉN-MAGAM EGY-S-ÉG, aki
nagyon SZERetem a mozgásos meditációt, a SZABAD-LÉLEKTÁNCot bárhol-bármikor, mely leginkább a természet lágy ölén tud TELJES-EGÉSZ lenni.

Róla:
Olyan társat keresek, aki már az ÖN-MAGAMon túl az ÉN-MAGAMat is ismeri, aki érti, érzi és éli a MAGAM-LÉT szépségeit.
EGÉSZ-S-ÉG-S, EGÉSZ EGY MAGában is.
Dogmáktól mentes SZABAD elvû és lelkû ÉRTÕ S ÉRZÕ szellemi-lelki TÁRS, ÉRZelmes-ÉRZéki, aki SZEReti az érintést, szereti ha érint és érintve van.
SZEReti a természetet, a növényeket, az állatokat, az embereket, SZEReti a SZAVAKat és a CSENdet, beszélni, beszélgetni és hallgatni is tud.
SZEReti a zenét, a ritmust, a táncot, a humort és a nevetést.
NYITott az új dolgokra, SZÍVesen fedezi fel az ismeretlent, KÉPes az el-és befogadásra, TUD kérni és kérdezni.
Mértékletes, ismeri és éli az "aranyközepet".

A képek megtették a hatásukat, beindultak a pasik.
EGY MEGTALÁLT

Lenne-e esélyünk? Igen.
Aki a bemutatkozó szövegem olvasása után nem menekül fővesztve, hanem közeledik hozzám s MAGából is oly sok mindent átad, mint ahogy azt Te tetted, onnan-attól én sem menekülök el, hanem állok - s ha úgy alakul, fekszem is ;-)  - elébe az újnak, az ismeretlennek, hogy felfedezzem azt, s megismerjem őt.

Én sem randiztam még az oldal által, igaz már fél éve regisztráltam, de képet még csak most töltöttem fel, melyre Te hamar rá is akadtál, annak ellenére, hogy elmondásod szerint ritkán jársz az oldalon.

Köszönöm kedvesen cirógató szavaidat, melyek meglepőek ugyan így ismeretlenül, ugyanakkor nagyon jól esőek, és talán megtörténhet velem is az a csoda, hogy valakit a lÉNyem-lényEGE is megérint még a testi érintkezés előtt :)
Veled egyet értve én is fontosnak tartom a szexet és a SZERetkezést-SZERETGETÉSt is :) Hogy milyenek vagyunk egyikben-másikban, azt tudjuk MAGunkról, hogy EGY-MÁSnak mit tudunk adni ezekből, tudunk-e valamit, az még egyelőre rejtély-már ami a testi szintet illeti.

Te voltál elég bátor hozzám, én vagyok elég bátor Hozzád, legyen aminek lennie kell. Levelezgethetünk is még, hisz annak is meg van a maga varázsa, és találkozhatunk is, amikor erre vezet utad felém. Egy valamit nem szeretnék: telefonon beszélni Veled az első találkozásunkig.

És most saját magammal ellentétben, aki nagyon-nagyon szeret írni és beszélgetni, meglepően veszem észre, hogy nem tudok-nem szeretnék többet írni MAGAMról s Rólad sem akarok kérdezni, egyszerűen csak köszönöm, hogy VAGY  :)

Szép estét-éjszakát-nappalt, vagyis szép pillanatokat kívánok, s ha még ezután sem riadtál el tőlem, ám legyen, vágjunk bele egy új kalandba, melyből csakis győztesként kerülhetünk ki, hisz máris gyarapodtunk sok-sok boldog érzéssel :)

A hetedik én magam vagyok...boldog.

Ezt osztottam meg előbb, s utána olvastam a Hetedik te magad légy írást. Óriási!!! Hááát!!! Köszönök mindent és mindenkit mindennek és mindenkinek!!! Így kerek az egész, ezzel a "hetedik te magad légy"-gyel. Apai ágon a hetedik unoka vagyok...És boldog vagyok.És pont. :)
 Napi útmutató angyalkártya ♥


Megvalósítás

Új lehetőségeket valósítottál meg, és bőséget hoztál életedbe. Ezek gyümölcseit már most élvezheted.

Reményteli vágyaid beteljesülőfélben vannak. Lehet, hogy más módon teljesülnek, mint vártad, de a lényeget illetően - béke, biztonság és boldogság - mégis az valósul meg, amit kértél. Kérd az angyalaidat, hogy segítsenek hinni megvalósító képességedben. Ezzel a hittel Isten és te mindenre képesek vagytok.
A gondolatok megvalósításának a folyamata a következő: először megszületik az ötlet az isteni forrásból. Majd az ötlet találkozik egy érzéssel. Ha a szeretet és a gazdagodás érzése kíséri az ötletet, létrejön a megvalósításhoz szükséges csíra. A csírát azzal neveled, ha hiszel benne, és lépésről lépésre követed az érzéseiden, álmaidon, látomásaidon keresztül érkező isteni útmutatást.

" A hetedik te magad légy...

Bizonyos időközönként születnek a családi rendszerekbe olyan gyermekek, akiknek az a feladatuk, hogy felnőve majd lezárjanak egy korszakot a család életében. Ők a Hetedikek.
Nem könnyű, amit vállalnak, mert tudattalanul tényleg mindent érzékelnek: hirtelen halált, öngyilkosságot, családi titkokat, eltűnéseket, megszakadt kapcsolatokat, hiányt, el nem fájt, el nem ismert fájdalmakat, hiányzó emlékeket. Egyszerre és mindent, ami folytonossági hiány, szakadás a családi rendszer szövedékében. Az ő választott küldetésük az emlékfoltozás.
A hogyanra sokféle mód van, de a legtöbb így vagy úgy nagy áldozatot követel, a Sorsuk alárendeltjévé válik a Feladatnak. Nem tudnak elmozdulni szüleik, nagyszüleik, dédszüleik fájdalma mellől. Túl sok, túl nehéz, amit látnak, betonba gyökerezik a lábuk, mert úgy érzik nem hagyhatják magukra a szenvedőket. Nekik ezt nem lehet. Tudattalanul, részben, vagy egészében lemondanak személyes boldogságukról, pedig ez lenne a valódi lehetőség, Hellinger szerint az egyetlen igazi gyógyír a rendszerben megőrződött hiátusokra, szenvedésekre. Ha segítségért fordulnak hozzád, nem lesz könnyű a dolgod. Lassan, türelmesen haladhattok csak, és számítani kell rá, hogy a Feladat néha ellened és ellene fordul. Ez a természete. Hit, erő, türelem, elfogadás lesz társatok a hosszú úton. És a bizalom...segítőként benne, magadban és a legkeményebb pillanatokban is abban, hogy tényleg az a megoldás, hogy elfogadja, hogy ami a múltban történt, az oda tartozik. Így vagy úgy, az Életet szolgálta. És az ő valódi , jelenbéli dolga az az, hogy értelmet adjon mindannak, amit lát. Legyen végre valaki abban a fájdalmakkal teli családi rendszerben boldog, mert a lezárás így is megtörténik, de most már kirajzolódhat az új, tovább örökíthető minta is: a Maradandó Boldogság."

 A hetedik ÉN MAGAM VAGYOK. Apai ágon a hetedik unoka vagyok, kinek "jelenbéli dolga az az, hogy ÉRT-ELMEt adjon mindannak, amit lát... most már kirajzolódhat az új, tovább örökíthető minta is: a Maradandó Boldogság." :)

Üdvözlés :)

0. A párkapcsolat A téma rövid összefoglalása: A társ. Az igazi. Maga a téma. Párkapcsolat mindig van. Rossz a kérdésfeltevés. Eltitkolsz valamit. A fényűzés problémája.

Ez a lap olyan, mintha játékunk dzsókere lenne, mint a Bolond a Tarot-ban vagy a 78. lap a Symbolonban. Dzsókerként pedig - akárcsak a kanasztában - bármit helyettesíthet. Afféle zálogtárgy, amely akkor kerül elő, amikor a párkapcsolat Symbolonja nem tudja, mihez kezdjen a feltett kérdéssel. Ehhez a játékoz nem elég pontos a kérdés, ezért ez a lap - és csak ez - nem is tud tanácsot adni a megoldáshoz. Ezt a lapot húzni nagyjából annyi, mintha négyfelé ágazna az út, és a kérdezőnek kellene eldönteni, hogy melyiket választja. ez nem lehet kielégítő, mint ahogyan az sem, ha nem kapunk választ a kérdésünkre. csakhogy ez a szándékosan elhallgatott válasz is helyes útra terelheti a lelket.

A probléma Az első út ez előző oldalakon mondottakra vonatkozik: párkapcsolatra szükség van. Ebben és ebből él a lelked, a lélekben pedig mindenképpen él egy kapcsolat. Még akkor is fontolóra kell venned a következő képet, ha úgy tűnik, már évek vagy évtizedek óta nem kopogtatott be hozzád senki. Vannak, akik olyan intenzív és intim életet élnek magukban - lelkük legbelső szobájában - egy láthatatlan társsal, hogy egy valódi, külső partner kopogtatására inkább mogorván reagálnak. A zavarástól feldühödve az ajtóhoz rohannak, és úgy kipenderítik az illetőt, mint egy porszívóügynököt. Ők ugyanis a képen látható buborékban élnek az igazival. Ebben a szoros és láthatatlan kapcsolatban pedig nyilván semmi keresnivalója egy külvilági harmadiknak. Úgyhogy az angyalok csak néznek, és várják, mikor jön valaki - a világból -, aki mégis bebocsáttatást nyer. Más szóval: mikor ad helyet és esélyt a belső, láthatatlan társ a külsőnek. Ehhez persze először is tudnom kell, ki az, akivel évek óta megosztom lelkem legbelső szobáját. És el kell döntenem, hogy hajlandó vagyok-e egy külvilági személyt is beengedni a lelkembe. Ezek a kártya első kérdései. A lap által mutatott második út az, hogy rád szól: nem fogalmaztad meg rendesen a kérdést. Vagyis: nem az igazi kérdést tetted fel, és még időre van szükséged, hogy tisztában legyél vele, mit akarsz. A harmadik út félrevezető. ugyanis eltitkolsz egy fontos információt - vagy saját magad elől, vagy az elől, aki segítőként ott ül veled szemben. talán azért, mert szégyelled, vagy bűntudatból rejtegetsz valamit - aminek pedig feltétlenül ki kellene derülnie - a másik elől, aki rávilágítana a kártya válaszaira. Ez olyan, mintha elmennél az orvoshoz, hogy adjon valamit fejfájás ellen, de elhallgatnád előle, hogy a klinikán megállapítottak: szifiliszes vagy. Ha elhallgatod a lényeget, a kártya is hallgatásba burkolózik, s csak akkor hagy fel vele, ha te is kiteríted a lapjaidat. A negyedik út szerint a problémád nem is probléma. Csupán te tartasz fontosnak vagy problémának valamit, ami valójában teljesen normális dolog, úgyhogy a kártya egyszerűen nem válaszol. Van, aki unalmában kezd délibábot kergetni, vagy jó dolgában csinál a bolhából elefántot, hogy végre történjen már valami izgalmas. Nevezzük ezt luxusproblémának. De tudnod kell, hogy a kártya csak a vészhelyzetekre reagál, a luxusra nem. Láthatod, hogy ez a lap elég közömbös. Pillanatnyilag nemigen tudja mihez kezdjen veled. Még nem érett meg az idő. tekintsd ezt jó jelnek, és lazíts egy kicsit. Lehet, hogy csak néhány hét vagy hónap múlva mégy vissza a terapeutádhoz... De félre a viccel: most ne foglalkozz egy ideig a kérdéseddel - egészen addig, amíg elég erőt nem gyűjtesz a következőhöz. A megoldás Egy kis időbe telik még. Mindamellett érdemes komolyan venned a kártyát.

Búcsú :)

Most "költöztem haza" Csabitól s ezt a lapot választottam kép alapján :)

VII. A lelkiismeret

A téma rövid összefoglalása:

Lelkiismeret-furdalás. Kiútkeresés. Vívódás. Valami nincs rendben. Búcsú a naivitástól. Felnőtté válás.

A probléma

Valami nincs rendben a kapcsolatodban. Hiányzik az egyensúly, a harmónia. Egyikőtök csupán játéknak tekinti az egészet, a másik pedig reméli, hogy egyszer mégiscsak komollyá válik. Vagyis egyik fél sem hajlandó felelősséget vállalni a kapcsolatért - ki ezért, ki azért. Az, ki csak a kedvét tölti és játszik a másikkal, bármikor hajlandó kilépni a régi kapcsolatból, és újat kezd, ha talál egy jobbat. A másik, aki naiv és reménykedő, azt hiszi, hogy minden jóra fordulhat.

Ha más-más okból is, de egyikőtök sem nőtt még fel. Ezért működésbe kell lépnie lelked egyik ösztönző erejének, nevezetesen a lelkiismeretnek, hogy kimondja: ez így nem mehet tovább. A játéknak és a naivitásnak is megvan a maga ideje, csakhogy ebben az esetben ez az idő lassacskán elmúlt. Kapcsolatotok már nem mozdul se előre, se hátra. Most csak két választásotok van: vagy mindketten elismeritek végre a kapcsolatotokat - vállalva ennek minden következményét -, vagy elváltok. A lelkiismeret hangja a következő hetekben egyre erősebbé válik és döntésre sarkall.

---

A megoldás

Annak, akivel játszanak - mindegy, hogy férfi vagy nő -, mennie kell. Más megoldás nincs. Könnyen meglehet, hogy a másik ettől jobb belátásra tér és lépni fog - méghozzá a helyes irányba. A felelősségvállalás és a felnőtté válás irányába. Esetleg észhez tér.

Persze, a dolognak van egy hátulütője: ha azért mégy el, hogy a másik jobb belátásra térjen és bűnbánóan visszasírjon, akkor ez részedről csupán egy csel, az ilyen cselek pedig általában semmi jóra nem vezetnek. Ha tehát mégy, nem számíthatsz erre a mentőövre, egyszerűen menned kell.

Emellett azzal is tisztában kell lenned, hogy ebben a kapcsolatban te csak adtál, és semmit sem vagy túl keveset kértél és kaptál. A te bajod! Csakhogy túl régóta kösz már ilyen üzleteket. Kinek akarsz hát tulajdonképpen megfelelni, hogy végre elismerést kapj? (Apucinak? Anyucinak?) Ezekkel a kérdésekkel könnyebben eljutsz a megoldáshoz.

No meg aztán ezeket :)

XXV. A várakozás

 A téma rövid összefoglalása:

Óvatosság. Talán. A beismerés hiánya. Várólista. Kispad. Hosszú megpróbáltatás. Gondolkodási idő.

A probléma

Először is hangoljuk a kártya üzenetét a kérdésedhez. Előfordulhat ugyanis, hogy azt mondod: tizenhárom éve élek házasságban, mit jelentsen ez a hosszú jegyesség? Mivel azonban Hughes festménye a "magamat a másiknak adni" és "a másiktól kapni" témájáról szól, nyilvánvalóan ezen a téren mutatkozik hiány az életedben. Vagy te akarod a társadnak adni magadat és ő nem képes téged elfogadni, vagy ő akarja neked adni magát és te nem vagy képes elfogadni őt. Egyikőtök tehát a kispadra kerül. Ezért először arra kell rájönnöd, hogy melyikőtök kicsoda.

Az is lehet, hogy kapcsolatotok már régen véget ért, a lelkedben azonban még mindig tart ez az adok-kapok, és lassanként haragot szül: "Mindenestül neked adtam magam, és még most is bánt, hogy nem fogadtál el." Ehhez szorosan kapcsolódik az a kérdés, hogy én vagyok-e a tettes, aki a másikhoz közelít és ő nem tud magához engedni - akár nő vagyok, akár férfi -, vagy én vagyok az áldozat, és arra várok, hogy a másik közelítsen, habár nem tudok igazán részese lenni a kapcsolatnak?

A válaszok adott esetben alaposan összezavarhatják a férfi és nő viszonyáról alkotott hagyományos nézeteket. Ha ugyanis jobban szemügyre vesszük a képet, láthatjuk, hogy itt tényleg felcserélődtek a szerepek: a nő közelít a férfihoz, pedig ez általában férfiszerep, és a férfi tartózkodó, amilyenek általában a nők szoktak lenni. A nő többet akar kapni, mint amennyit a férfi adni tud. A férfi pedig nem tud annyit adni, amennyit a nő kapni szeretne.

---

A megoldás

Megrekedtetek ebben a helyzetben: se előre, se hátra. A probléma az, hogy csak várjátok, mi sül ki ebből. Ám ameddig csak várakozol, nem tehetsz semmit. Ha arra vársz, hogy a másik tegyen valamit, akkor nyomást gyakorolsz rá. Ha az az érzésed, hogy a másik vár rád, elfog a bűntudat. Errefelé tehát nem vezet út, pedig a megoldás igen egyszerű:

Kettőtök közül a gyengébb, a döntésképtelenebb mondja szeretettel a másiknak: "Kedvesem, ez minden, amit adhatok, egyebem nekem sincs. Többre nem vagyok képes. Megértem, ha ez neked nem elég. Sőt, azt is megértem, ha keresel magadnak valakit, akitől többet kaphatsz."

Kettőtök közül az erősebb, tehát aki a döntésre vár, azt mondja szeretettel a másiknak: "Kedvesem, azzal, amit tőled kapok, épp' hogy kihúzom a hónap végéig. Ha még akkor sem döntesz a közös életünkről - se vallomás, se esküvő, se semmi -, akkor szomorúan bár, de elhagylak." Néha az is elég, ha az ember magában, halkan mondja el mindezt. Persze csak akkor, ha komolyan is gondolja.

XXXX. A lélek elragadtatása A téma rövid összefoglalása: Ragaszkodni egy idealizált képhez. Álmaim hercegére vagy hölgyére várni. A béklyóba vert és elragadott lélek.

Páratlan ez a kép: egy gyönyörű angyal ragadja magával a lelket. A festmény címe kétértelműségében igen találó: egyaránt jelenti a lélek elragadását és elragadtatását, s valóban, mindkettő látható a képen. A lélek édes gyönyörként éli meg elragadtatását, szorosan csábítójához simul, és bizalommal. odaadóan lehunyja szemét. Kit ne töltene el rajongással egy ilyen kép, s ki ne vágyna egy ilyen kapcsolatra? Szóval, első ránézésre minden nagyon szép. A valóság nem látszik rögtön: a föld sötét völgyei nem túl vonzóak, csak az égbolt ragyog csábító aranysárgán. Csakhogy a gond éppen a csábítással van. A lélek már régóta vár valakire, aki az ígéret földjére repítse. Ám az ígéret földje csupán azokból az álmokból és elképzelésekből áll, amelyeket a párját kereső lélek oly régóta színezget magának. Tudvalévő, hogy az angyalok égi lények; a földön semmibe sem szabad beavatkozniuk - kivéve talán a gyermekek életét -, és senkit sem szabad elragadniuk. Azoknak az angyaloknak, akik mégis megteszik, földhöz kötött a jellemük, ezért is nevezik őket bukott angyaloknak. De még ők sem tehetnek semmit, egyet kivéve: Olyan képekkel és képzetekkel töltik meg a párját kereső ember lelkét, amelyek azt sugallják, merre kellene keresnie a társát, kit kellene választania magának, és milyennek kéne lennie a kapcsolatának. Ezek az angyalok a feltételes módot kedvelik, nem a valóságot és a tényleges létet. Bizony, gyakran előfordul, hogy a lélek teljesen átadja magát egy ilyen angyalnak, annyira szépek, annyira csábítóak a képei. Ám ezzel a lélek észrevétlenül fel is adja magát: feladja a földdel, a valódi emberi világgal való kapcsolatát. Ameddig az angyal képeit követi, fogva van, és nem tudja felvenni a kapcsolatot a völgyekben élő lelkekkel. A lap tehát a lelki világhoz kötődésről szól, vagyis a folytonosan felelevenített lelki képekről, amelyek megmutatják milyennek kellene lennie a párkapcsolatnak, hogyan kellene viselkednie a partneremnek, milyennek kellene lennem, illetve hogyan kellene viselkednem. Ezek a képek nemcsak elbűvölők és elragadóak, de - itt a földön - megvalósíthatatlanok is. A valóság véget kell, hogy vessen a varázslatnak. A láthatatlan angyal ígérete sosem válhat valóra a földi életben - még ha olykor heteken vagy hónapokon át valószerűnek tűnik is. Ráadásul minél magasabbra repít az angyal, annál mélyebbre zuhanunk, ha véget ér a varázs. Ebben a játékban az a legszomorúbb, hogy e csalóka képek miatt esélyük sincs azoknak, akik valóban jót tennének. Kiszorulnak, és kénytelenek szomorúan elfordulni tőlünk. Tovább...

A probléma Bármi legyen is a kérdésed, a kártya azt mondja, téged magával ragadott valami a távoli múltból, pontosabban a családodból. Szeretetből és hűségből megpróbáltad átvenni valamelyik családtagod - édesanyád, édesapád, bácsikád, nénikéd stb. - vágyálmait. Ezzel aztán - merő lojalitásból - magányát vagy boldogtalan párkapcsolatát is felvállaltad. A pontosság kedvéért: élt egyszer valaki, akinek hirtelen tönkrement a kapcsolata, és emiatt magányosan élte le az életét, arra az ábrándozásra vesztegetve idejét, hogy mi lett volna, ha... Valós kapcsolata tehát tönkrement, és az illető az álmaiban élt tovább az eltávozottal. Te lélekben azonosítottad magad azzal a családtaggal, aki elveszített valakit, s magadra vállaltad, hogy egy eltávozottról ábrándozz. Lelked azonban ezt az egykor, eltávozott társat álmaid eljövendő párjává magasztosította, s most őt várja. Ez végeredményben olyan, mintha lelked azt mondaná: "Kedves nénikém, az irántad érzett szeretetből én is az egyedüllétet választom, és végigálmodom a te álmodat." A lapon tehát te simulsz az angyal karjába, s várod, hogy egyszer eljöjjön hozzád. Valójában pedig azzal azonosítod magad, akit elhagytak, s aki az eltávozottról, tehát az angyaláról álmodik. A megoldás Nem olyan egyszerű megszabadulni ettől a sorstól, hiszen az összetévesztéssel is fel kell hagynod. Ez pedig azért olyan nehéz, mert tettedet a lelked mélyén egyfajta hűtlenségnek érzed. Mintha megint elhagynád azt, akit egyszer már elhagytak. Az elhagyottal való azonosulás valójában a legtöbb, amit az ember a  gyermektől - és a hűséges lélektől - megkövetelhet, s bizony, sokan zátonyra futnak rajta. Ugyanakkor a legnagyobb butaság azt hinni, hogy azzal, ha valaki magára marad, bármit is segíthet az apján/anyján/nénikéjén... A megoldás az, ha őszintén megkérdezed magadtól: "Ki áll az álmaim mögött? Kire várok én?" S ugyanakkor azt is megkérdezed: "Kinek az elhagyatottságát vállaltam magamra?"