2013. márc. 8.

Megtalált gyermekek

Hajnalban felébredtem, s szeretkeztem MAGAMmal, majd erőteljes zokogásban törtem ki, hogy egyedül vagyok. Fájt, hogy nincs velem, mellettem N., s azt éreztem, hogy bármit megtennék érte. A hétköznapi ember azt mondja, megőrülök a hiányodtól, attól, hogy nem vagy velem, de még mielőtt az önsajnálatba beleestem volna, okos szellemem átkonvertálta a SZER-ETET nyelvére azt, amit érzek: MEGÖRÜLÖK neked-érted-veled, s bármit megtennék azért, hogy BOLDOG légy, akárhogy vagy, akárkivel, akármikor. És ekkor megkönnyebbültem, s mosolyogtam. Ekkor kaptam egy ajándékot egy felismerésben.
A kislány, aki most N. szerelme éppen 18 évvel fiatalabb, mint ő, s éppen 21 évvel nálam, vagyis éppen pont olyan idős, 22 éves, mint a gyermekünk lenne, ha akkor családot alapítunk. Ráadásul ikrek jegyű, s én első gyermekemnek mindig ikreket láttam, lányokat. Hát itt van. Igaz, kicsit másképpen, s máshova leszületve, de ő lett volna a mi közös gyermekünk. Ezt alátámasztja ezen kijelentésem is, amit január 28-án írtam: "Természetes vörös? Akkor még én is beleszeretek. imádom őket!" Igen, a kislány vörös hajú, akik "érthetetlen" módon vonzottak s vonzanak máig is.
A 16 éves kori nagy szerelmemmel született volna gyermekemet, aki szintén leány, már megtaláltam, ő Mimi.
Most megtaláltam a második leányt, s vele együtt a kisfiút is, akit harmadik gyermekemnek láttam mindig. Ő az általános iskolai szerelmemtől született az egykori szomszéd lányhoz, barátnőmhöz, ő Rolika. Rolika, aki szintén vörös hajú, szeplős fiúcska volt és egyszer meghalt a jelenlétemben és könnyes rimánkozásomra fel is éledt. Kórházban volt, bementem meglátogatni. Ketten voltunk a kórteremben, s ő egyszercsak nem vett levegőt. Mikor később anyukájával beszéltem, elmondta, hogy mikor felébredt Rolika, csak egy szót ismételgetett: "Tüji, Tüji." Ez voltam én: Tündi...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése